60 évesen is folyamatos haladásban

Vannak dolgok, melyekben nincs megállás, mert ha így teszel, abban a pillanatban elveszíted az addig épített értékekkel a kapcsolódást. Valahogy így néz ki a hitelesség is. Nincs olyan, hogy már elégszer voltam hiteles, most már abbahagyom, és megelégszem a hiteltelenséggel.

A hitelesség folyamatos munka!

A hitelességhez alázat, önreflexió, tanulásra való nyitottság szükséges. Méghozzá folyamatosan. A lenti sorok írója, Kati mindezt 60 évesen is nap, mint nap, aktívan gyakorolja. Ennek köszönhetően letette az áldozatszerepet és nekiállt kézébe venni a saját életét, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi körülményekért vállalja a saját felelősségét.

Sokan, sőt rengetegen élik le úgy az egész életüket, hogy észre sem vették, egyetlen percre sem voltak magukkal igazán őszinték. Hiányzott az önreflektív tisztánlátás és az arra épülő önmunka. Az önfejlesztő műhelyeken teret adunk ezeknek a kincset érő folyamatoknak és a tapasztalat azt mutatja, hamarosan learathatjuk az érte járó babérokat boldog állapotunkkal és a lendületet adó sikerek formájában.

Most kezdődik a java!

„Eddig mindig a más által belém töltött szemetet lapátoltam magamból, most viszont be kell, hogy valljam eljutottam a saját magam által képzett szeméthez. Nehéz bevallani, de el kell kezdeni magamon dolgozni, nem elég csak a más által okozott dolgokra rájönni.

Két hete az ágyam mellett van a Kommunikáció művészete c. könyv. Addig nem tudtam (önként) neki állni, hogy dolgozzak vele, amíg rám nem szóltál a Teremtés műhelyen. És még rosszul is esett. Megsértődtem! És rá kellett megint jönnöm, hogy bennem van a javítani való.

Tegnap megint ott álltam, hogy jó - akkor én abba hagyom a műhelymunkát. Reggel viszont a kommunikációs könyvvel a kezemben tértem magamhoz.

Igen, lejjebb kell adnom, hogy én már mennyit dolgoztam magamon és én már oké vagyok. Nem vagyok. Most kezdem még csak a javát, az érdemi munkát.

Eddig megelégedtem a nyugalommal, de ez nem elég nekem. Konkrét dolgokat kell megtanulnom, itt az ideje. Megértettem, hogy jól érzem, amit érzek, jönnek sugallatok, többnyire jó gondolataim és meglátásaim vannak, végül a rossz kommunikációmmal mindent gallyra vágok.”

A változás gyümölcse

Annyi mindent írhatnék Katiról. Hogy honnét indult..., a sok gyötrő bizonytalanságáról és önostorozásról. Hogy az a nyugalom, ami mostanra már természetes a számára, mennyi kitartás és befektetett munka eredménye. Hogy nemrég még a tisztán érzékelés és tisztánlátás sem volt ennyire egyértelmű. Mostanra pedig napi szinten kéri a tanácsát a környezete, mert érzik rajta, hogy hiteles. És nincs megállás, belső igénye született a továbbhaladásra abban a korban, amikor mások már feladják, beletörődnek a sorsukba, vagy hátradőlnek és teret adnak a leépülésnek.

Rajtad a sor, Te is tehetsz a haladásodért!

Teremtés Műhely – Írj új sorskönyvet magadnak!