Női testtudat. Jópár hónapig intenzíven erről tanultam. Hogy ne a bennem élő kislány szemével lássam és éljem meg magam, és ne az anyám testképét éltessem magamra vonatkozóan, hanem tisztán A SAJÁT NŐI TESTEMET ÉS ENERGIÁIMAT ÉRZÉKELJEM MAGAMBAN.

Elsőre talán nem egyértelmű, hogy miért is fontos a női testtudat. Ha pár évvel ezelőtt hallok erről, csak magabiztosan legyintek mondván, hogy engem ez nem érint, köszönöm, nőnek érzem magam.
Viszont amikor a nőiségem megélésének fejlesztése került újra a fókuszomba, elkaptam egy-egy pillanatot, amikor a bennem élő kislány szemével tekintettem magamra. És ha még éberebben figyeltem, azt is észrevettem, hogy a világból érkező ingerekre is volt, hogy kislány testtudattal reagáltam. És ez nem jó, mert a kiteljesedésben akadályoz.

Egy reggeli ébredésnél pedig sokkhatásként ért a felismerés, hogy a napom indításaképpen anyám gondolatait és érzéseit éltem, mintha az ő szemével vizslatnám a testem. Belső képként nem is a saját testem jelent meg, mikor magamra gondoltam, hanem az övé! Az a test, ami egy életen át volt elhanyagolva és amivel soha nem volt elégedett a gazdája. Ezek után hiába figyelek az egészséges táplálkozásra és áldozok energiát a testem fitten tartásába, lényegében hiába minden igyekezetem. Mert a bennem élő kép, mint egy élősködő, felülír minden igyekezetemet.
Kicsit bonyolultnak tűnhet, de az a lényeg, hogy ezekben a nem tudatos pillanatokban nem a valóságot észleltem, hanem a magzati és gyerekkorban az anyámtól átvett női testkép programja futott bennem. Ahogyan ő érzett saját maga iránt...

Ez a belső program minden lányban és nőben jelen van, és ez valakinek jó hír, van, akinek lesújtó. Attól függően, hogy a várandósság idején, és kb. 12 éves korodig az anyukád hogyan tekintett önmagára:
- Elégedett volt azzal, amit a tükörben látott?
- Merte megélni a nőiségéből fakadó szépséget? Büszke volt rá, vagy rejtegette?
- Fontos volt számára, hogy nőies és vonzó legyen? Vagy eleve elvetette magától ezt a lehetőséget?
- Támogatta a környezete a nőiessége kibontakozásában, vagy épp büntette? (Megjegyzésekkel, féltékenykedéssel, veréssel..., egyéb korlátozásokkal)
- Adományként élte meg a szexet, vagy élvezet nélküli kötelességként teljesítette?

Egy kislány szavak nélkül is, mint egy szivacs szívja magába az anyja nőiségével kapcsolatos belső világát. Ezzel azonosulva alakítja ki a saját női mivoltát. Ezért, ha lányos anya vagy, hatalmas a felelősséged a saját nőiéged megélésével kapcsolatban!

Figyeld, hogyan tekintesz a testedre: Mit érzel szépnek, vagy épp hogyan bántod magadat a nőiségedet illetően? Mindent egybevéve milyen a viszonyulásod a testeddel? Szereted és elfogadod, vagy bírálod esetleg?
Hogyan érzed magadat egy szép és kiteljesedett nő mellett? Kritizálod, vagy inspirálónak találod?
Mit engedsz meg magadnak (magadból) és mit korlátozol?
A bókokat hogyan fogadod?